Forrás : Molnár Eszter
Ha idén kihagynád az influenzát,és társait,sőt fogyni is eredményesebben szeretnél,ajánlom,hogy szedd extra dózisban a D-vitamint,és az idén nem látsz közelről orvost!
Szendi Gábor:
Az influenza megelőzése D vitaminnal
Ebben a rövid tanulmányféleségben összefoglaltam, mit tudunk ma arról, miért télen van influenza, s milyen szerepe van ebben a D-vitamin hiánynak. Az influenzajárványok keletkezésének elméletéből következik, az influenza megelőzése is.
Google hirdetés
Először Hope-Simpson fogalmazta meg 1981-ben, hogy az influenza szezonalitása - általa meg nem fejtett okokból - az UV sugárzás, azaz a napfény intenzitásával függ össze (Hope-Simpson, 1981). Mint rámutatott, a vírus kimutatható jelenléte önmagában nem vezet járványhoz, csak a késő őszi-téli időszakban. Pl. a Hong-kongi vírust 1968 augusztusában mutatták ki először Angliában, de nem okozott járványt, annak ellenére, hogy az új vírussal szemben mindenki védtelen volt. A "hideghatás" teóriát alaposan cáfolja, hogy influenza a trópusokon is van, s a legsúlyosabb járvány mindig az esős időszakban van, amikor az UV sugárzás a leggyengébb.
A szokatlan teóriával azonban nem igen foglalkoztak, mert nem lehetett vele mit kezdeni. Mivel a D-vitamin rákellenes hatásáról 1980-ban jelent meg az első tanulmány, érthető, hogy ebben a korban a D-vitamin immunológiai hatásairól még mit sem tudtak. Az elmúlt harminc év kutatásainak hatására a D-vitamin immunológiai szerepe egyre világosabb. Világosabb - de csak kutatók szűk körében, mert ebből a tudásból az általános orvoslás berkeibe semmi nem jutott el.
Az influenza és a D-vitaminhiány kapcsolatát John Cannell és munkatársai írták le először 2006-ban (Cannell és mtsi., 2006). Mint rámutattak, a nyári hónapokban az UV sugárzás elég erős ahhoz, hogy a bőrben D-vitamin szintetizálódjon, azonban az ősz beköszöntével az UV sugárzás gyengülése miatt a D-vitamin szintézis abbamarad, és onnantól folyamatosan csökken a népesség átlagos D-vitamin szintje.
Az influenzaszezon minden évben, akár szezonális, akár világjárványról van szó, szinte mindig december-januárban a legsúlyosabb. A járvány mindig akkor tör ki, amikor elég sok emberben csökken kritikus szint alá a D-vitaminszint, ekkor a vírus, amely sok emberben addig is ott lapult, aktiválódik és fertőzéssel is továbbadódik.
A szerzők rámutattak arra is, miért az idősek vannak fokozott kockázatnak kitéve. Az idős emberekben már eleve alacsonyabb a D-vitamin szint, mivel egy 20 éves ember D-vitamin szintetizáló képességének csupán 25%-ával rendelkeznek. Így a nyári csökkent hatékonyságú D-vitamin szintézis miatt eleve alacsonyabb D-vitamin szinttel indulnak neki az ősznek. Bodnar és munkatársai arra is rávilágítottak, miért vannak influenza szempontjából nagy kockázatnak kitéve a terhes nők (Bodnar és mtsi., 2007). A terhes anyák 60%-nál D-vitamin hiányt vagy elégtelen D-vitamin szintet lehetett kimutatni télen egész terhességük alatt, s ezt nem befolyásolta a magzatvédő vitamin szedése. Ezekben a 400 NE D-vitamin mennyiség szokott lenni, ami mérhető mértékben gyakorlatilag nem befolyásolja a D-vitamin szintet. Az anyák újszülötteinek 70%-ban ugyancsak D-vitaminhiányt vagy elégtelen D-vitaminszintet lehetett kimutatni. A fokozott fertőződési hajlam persze csak egy a sok kockázat közül, ami a D-vitamin alacsony szintjével jár.
A D-vitaminszint normál alsó határa 35 ng/ml.
A D-vitaminhiány azonban nem csak az influenzára tesz fogékonnyá, hanem más légúti fertőzésekre is. Az influenza gyakori szövődménye a tüdőgyulladás, s a fentiek fényében nem véletlen, hogy éppen az alacsony D-vitaminszintet mutató idősekben és terhes nőkben a leggyakoribb komplikáció.
